Pelus...

Azt hiszem, megtört a jég.
Még csak halkan mondom, nehogy elkiabáljam.
 Tegnap (és ma is) végre nem a pelusba végezte a "nagydolgát" Áron, hanem a wc-be.
Éjszakára már nagyon régóta nem kell a pelus, kizárólag arra az egy percre kellett felhúzni, amíg belekakált. 

Voltak már próbálkozások, de úgy üvöltött, ha ráültettem a wc-re, vagy a bilire, hogy az egész ház zengett.  Pedig volt mesélés, éneklés, játszás a bilin, de ő csak üvöltött, hogy "kell a pelus".

Tegnap délután megint jött, hogy "kell kakálni a pelusba". Én pedig rákérdeztem, hogy "ne menjünk inkább a wc-re?". Egy nyikkanás nélkül ráült, és nem is akart leszállni, míg el nem végezte a dolgát. Neki is sokkal jobb így, és még a beígért járművet is megkaphatja. 

Már kínomban mindenfélét ígértem neki, ha a wc-be kakál. Kért már kukásautót, tűzoltót, buszt, vonatot. Tegnap ahogy ült a wc-n mutatta a kis kezével hogy "eeeeekkkora buszt kérek". És amennyire csak lehet széttárta a karjait :))

Na, most kereshetek neki jó hosszú buszt!

2012. 08. 20.