Pancsi...

Miután már vagy 70 perce (azaz több mint 1 órája!) fürdött Áron, még mindig nem akart kiszállni:
- Nagy kotodil (krokodil) vagyok! Még nem kiszállok!
Erre én gonosz módon kihúztam a dugót.
Ő kétszer visszanyomta, majd azt mondta nekem:
- Mérges leszek!
Én teljesen kiszedtem a dugót, mire ő:
- Most lukas a luk!
:)))

Áron fürdik

Újszülöttként nem volt sírás a fürdéseknél, mivel sok okosságot olvasva előbb megetettem Áront, és kb. fél óra múlva, teli pocakkal volt a fürdés.

Az öltöztetés sem okozott gondot akkoriban. Szépen kivárta, amíg az összes ruha a helyére(vagyis rá) kerül.

Manapság viszont szinte mindig sírással végződik a fürdés. Nem éhes, nincs különösebb baj, csak nem igazán akar kiszállni a vízből. Amíg még csak feküdt könnyű volt nekem, nem igazán szeretett forgolódni, nehogy vizes legyen az arca. Most már a kádban is vagánykodik, mászni akar, felül, és fel is állna, ha engedném. A vízhőmérő az egyik nagy kedvenc, amit szeret rágcsálni, de már felfedezte a kiskacsákat is, és a zuhanyt.