Újszülöttként nem volt sírás a fürdéseknél, mivel sok okosságot olvasva előbb megetettem Áront, és kb. fél óra múlva, teli pocakkal volt a fürdés.
Az öltöztetés sem okozott gondot akkoriban. Szépen kivárta, amíg az összes ruha a helyére(vagyis rá) kerül.
Manapság viszont szinte mindig sírással végződik a fürdés. Nem éhes, nincs különösebb baj, csak nem igazán akar kiszállni a vízből. Amíg még csak feküdt könnyű volt nekem, nem igazán szeretett forgolódni, nehogy vizes legyen az arca. Most már a kádban is vagánykodik, mászni akar, felül, és fel is állna, ha engedném. A vízhőmérő az egyik nagy kedvenc, amit szeret rágcsálni, de már felfedezte a kiskacsákat is, és a zuhanyt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése