2009. szeptember 8.

A villamos

Ma történt először, hogy Áronnal együtt villamosra szálltam. Ugyanis Dávid(10) keddenként úszni fog, és 7.40-re az uszodához kell vinni, nem az iskolába. Ez tőlünk 5-6 megállóra van a 69-es villamossal. Dodó reggel pont abban az időben megy dolgozni, és pont arrafelé, így ő vitt oda minket. (Nekem is mennem kellett, mert látni akartam, hogy hová megy Dávid. És így Áronnak is jönnie kellett velem.)
Ádámnak(8) pedig először volt alkalma egyedül menni az iskolába! Még nem jött haza, ezért nem tudok róla beszámolni, hogy hogyan sikerült.

Hazafelé Dodó felajánlotta, hogy haza is visz minket, de ezt már igazán nem akartam, épp elég volt hogy legalább odafelé elvitt. A villamosmegálló az uszodához és a házunkhoz is közel van, ezért nem vittünk babakocsit, amúgy is nehéz lett volna fel- és leszállni vele. Egy anyuka éppen olyan babakocsival volt, mint a miénk(csak más színű) és hát nagyon nehezen, és így is csak segítséggel tudott fel- és leszállni. Áron mindenesetre élvezte az utazást az ölemben, nézelődött kifelé az ablakon. 8 óra előtt 5 perccel már otthon is voltunk.
Remélem Dávidnak pedig tetszett az úszás.


Hozzáfűzve:

Ádám egy kis kitérővel a szökőkút felé, de időben odaért a suliba.
Dávidnak pedig annyira tetszett az úszás, hogy órán kívül is szeretne menni még.
A következő héten már nem kísértem el Dávidot, Dodó egyedül vittel el. Így Ádámmal mentünk, nehogy véletlenül nagyobb kitérőt tegyen, és ne érjen oda az iskolába.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése