2010. április 27.

Pest megye legészakibb települése

Pest megye legészakibb települése nem más, mint Bernecebaráti. :)
Ez azért érdekes számunkra, mert Dávid és Ádám oda fognak menni táborba az osztályukkal. Mivel az ő iskolájuk általános iskola és gimnázium is egyben, az érettségi időszaka alatt csak az érettségizők lehetnek a suliban. Ezért ebben az időben nekik érettségi szünet van, amit kirándulásokkal szoktak megtölteni. Bernecebarátiban a XV. kerület önkormányzatának van egy jó kis üdülője, így viszonylag olcsón táborozhatnak itt a gyerekek.
Dávid már volt itt tavaly is, nagyon tetszett neki. Most Ádám is be lesz avatva. Sajnos nem egyszerre mennek, Ádám hétfőtől csütörtökig lesz, Dávid pedig csütörtöktől hétfőig.
Szóval, én nagyon kíváncsi lettem, hogy hová is fognak menni, ezért úgy döntöttünk Apával, hogy kirándulunk egyet arrafelé. Már azt is tervezgettük, hogy milyen jó lenne majd május 1-jén a szabadban sütni, persze Apa nem tudott addig várni, így feltöltöttük a hűtőtáskát hússal, és minden hozzávalóval. Az autóba bepakoltuk a grillezőt, és elindultunk, hogy valahol majdcsak meg tudjuk sütni az ebédet.Áron picit nézelődött, picit sírdogált, és egy picit aludt is az odaúton.

A falu nagyon kicsi, szűk utcákkal. A tábor nagyon szép. Helyet viszont nem találtunk, ahol a szabadban sütni lehetne. Apa bement a helyi információs központba (értsd: kocsma), ahol a tulaj felajánlotta, hogy a saját kertjében grillezhetünk, de nem éltünk ezzel a lehetőséggel :))).
Azt a tippet adta, hogy ha elmegyünk Kemence felé (ez a szomszédos kis falu) akkor lehet, hogy ott lesz valami lehetőség. Így nem fordultunk vissza hazafelé, hanem mentünk előre az úton, követve a határ és az Ipoly folyó vonalait. A térkép szerint ezen az úton is haza lehetett jutni, így nem fordultunk vissza, gondoltuk, legfeljebb otthon fogunk sütögetni. Már-már feladtuk a keresgélést, mikor láttunk a folyó partján több embert is horgászni, főzőcskézni. A következő alkalmas helyen letértünk az útról, és a folyó partján találtunk egy jó kis helyet.

Fát nem kellett keresni szerencsére, mert vittünk faszenet is, és gyorsan készen is lett az ebéd.
Még üldögéltünk egy kicsit a réten, a gyerekek játszottak, azután haza mentünk.


2010. április 21.

Videók 2.

Az első motorozást örökítettük meg ezen a videón. Már otthon is próbálgatta a motort, de nem haladt vele semmit. Amikor a játszón meglát egy motort, vagy biciklit persze kell neki, ezért úgy gondoltam, hogy legyen nálunk is motor. Persze ilyenkor is mindig a másé kell, de legalább van csere, amit mi is odaadhatunk. Most viszont nem igazán voltak lenn más gyerekek, mert kezdett csöpögni az eső, de mi azért hősiesen tűrtük, hamar el is állt. A pocsolyák viszont ott voltak, és Áron ezt nagyon élvezte. Én már nem annyira, mert a végén már kézzel mászott bele, és utána a kezét nyalogatta. Ez látható a második videón.





Videók 1.

Apa telefonjával vettünk fel pár eseményt, és most sikerült átmásolni a számítógépre is őket.

Az elsőn Áron éppen tarhonyát kanalaz. Egy kicsi a szájába is került, de a nagy része az ölébe jutott. Persze teljesen véletlenül! :D






A következő videón rántott csirkecombot eszeget:


2010. április 19.

Hétvégi kirándulások

Végre eljött egy olyan hétvége, hogy apának "semmi" dolga nem volt. Ez azért nem olyan jó, mert ha nincs munka, akkor bevétel sincs :(
De a családi életünk szempontjából mégis jól jött egy kis szabadság.
Szombat délelőtt még itthon voltunk, mert Ádám hivatalos volt egy szülinapra. De addig legalább kényelmesen főztem ebédet, és Áron is aludt egy nagyot.
Azután 15 óra körül elmentünk a Lágymányosi híd mellé a Kopaszi gáthoz. Nagyon szépen ki van építve, kellemes környezet egy kis sétához. Parkolóhely már sajnos nem volt a gáton, de a közei egyetem parkolója szinte üres volt, és 5-10 perc sétára voltunk a gáttól. Dávid és Ádám hozták a rollereiket, ezzel jól le is foglalták magukat, oda-vissza cikáztak körülöttünk.

Áron néha szaladgált, néha a babakocsiban üldögélt. Egy kicsit játszottak a játszótéren is, de Áront a padok, és a biciklik jobban lekötötték, mint a csúszda.

Vasárnap délelőtt szintén otthon voltunk még, aztán ebéd után kimentünk a Margit-szigetre. Az Árpád híd pesti oldalán parkoltunk, és a hídon sétáltunk be a szigetig.
A nagyok megint rollereztek.

Egy darabig üldögéltünk a nagy tisztáson, vagyis apa üldögélt, én szaladgáltam Áron után. Először hagytuk, hogy menjen ameddig akar, úgyis nagy a tér. De Áron nem maradt a füvön, visszament az úthoz, és nem is érdekelte, hogy messze vagyunk, nem is fordult hátra.

Én persze mentem utána. A nagy füves részre még véletlenül sem akart menni, inkább a járdaszegélyen mászkált.
Ezután Áront babakocsiba tettük, és elsétáltunk a sziget másik végén lévő játszótérhez.
Áronnak nagyon tetszett a kis csúszda, sokáig a mellette lévő rámpán mászkált fel-le. Azután segítettünk neki apával csúszni is. Kicsit bátortalan volt az indulásnál, de a csúszást nagyon élvezte.


Este, mikor hazaértünk nem kellett senkinek ringatás. :)


TOVÁBBI KÉPEK ITT LÁTHATÓK!