Áronnak kedvenc takarója van.
Szép a színe, és nagyon puha, és úgy néz ki, Áron nem tud nélküle elaludni.
Sajnos múlt héten utolért valami ronda vírus hányással és hasmenéssel. Szegény Áronkát kapta el a legjobban. A kis takaróját így műsoron kívül kellett kimosnom. Amúgy is ki szoktam mosni, de mire alvásra kerül a sor, már meg is szárad a meleg radiátoron. Szóval most nem sikerült megszáradnia, csak félig. Ezért helyettesítettem Ádám volt ovis takarójával.
Aznap korán kelt reggel Áron, ezért gondoltam, hogy már délelőtt 11-kor alvás lett. De tőle szokatlan módon csak nyűglődött, és sírt a kiságyban. Na, gondoltam biztos még nem álmos, kivettem az ágyból, de rövid idő után megint azt vettem észre, hogy fáradt. Megint be a kiságyba, megint sírás. Ezt játszottuk fél 2-ig, amikor odaadtam neki a megszokott kis takaróját, igaz még egy kicsit nedves volt. Szó nélkül el is aludt, és akkor elvettem tőle, hogy teljesen megszáradjon.
Ez már a második ilyen eset volt, hogy nyűglődött a kiságyban a takarója nélkül, úgyhogy most már biztos vagyok benne, hogy az hiányzott neki.
Ha éjjel felébred, átmegyek hozzá, visszafektetem, fogja a takaró csücskét, és a szeméhez teszi, és már alszik is.
Ha picit már fáradt, és még nincs itt az ideje az alvásnak, akkor is úgy nyugszik meg, hogy belebújik a takarójába.
Szép a színe, és nagyon puha, és úgy néz ki, Áron nem tud nélküle elaludni.
Sajnos múlt héten utolért valami ronda vírus hányással és hasmenéssel. Szegény Áronkát kapta el a legjobban. A kis takaróját így műsoron kívül kellett kimosnom. Amúgy is ki szoktam mosni, de mire alvásra kerül a sor, már meg is szárad a meleg radiátoron. Szóval most nem sikerült megszáradnia, csak félig. Ezért helyettesítettem Ádám volt ovis takarójával.
Aznap korán kelt reggel Áron, ezért gondoltam, hogy már délelőtt 11-kor alvás lett. De tőle szokatlan módon csak nyűglődött, és sírt a kiságyban. Na, gondoltam biztos még nem álmos, kivettem az ágyból, de rövid idő után megint azt vettem észre, hogy fáradt. Megint be a kiságyba, megint sírás. Ezt játszottuk fél 2-ig, amikor odaadtam neki a megszokott kis takaróját, igaz még egy kicsit nedves volt. Szó nélkül el is aludt, és akkor elvettem tőle, hogy teljesen megszáradjon.
Ez már a második ilyen eset volt, hogy nyűglődött a kiságyban a takarója nélkül, úgyhogy most már biztos vagyok benne, hogy az hiányzott neki.
Ha éjjel felébred, átmegyek hozzá, visszafektetem, fogja a takaró csücskét, és a szeméhez teszi, és már alszik is.
Ha picit már fáradt, és még nincs itt az ideje az alvásnak, akkor is úgy nyugszik meg, hogy belebújik a takarójába.
