Boldog születésnapot!

Az Ünnepelt nem szereti, ha ünneplik. Nem kért ajándékot, tortát, és csak az ő kedvéért ne menjünk sehová. Azért mégis kirándultunk egyet Lillafüredre. Persze a végén az lett, hogy "szülinapom alkalmából vezethettem 400 km-t", de azért tetszett neki. :)

Aznap már nem tudtam tortát sütni, de másnap ezt is bepótoltuk.

Boldog születésnapot Apa!

Nem is tudom, mivel kezdjem, vagy folytassam, olyan régen nem írtam!

Most már szerintem mondhatjuk, hogy Áron első szava: APA. Eddig is mondott már "szavakat", de azt, hogy apa szó szerint apának mondja, illetve akkor, ha megszólal a kapucsengő. Szóval ennek a szónak már jelentése is van, nem csak betűk vagy hangok egymás után.

A nagy kedvencei a telefonok, de az nem jó, amelyik nem működik! Már van saját(igazi, de nem működő) egere, telefonja, billentyűzete, távirányítója, de mindig az az érdekesebb, ami nálunk van.

A totyogást szépen gyakorolja, már a küszöbön is szépen átlép, és egy helyben meg is tud fordulni. Igaz, ezt még csak a lakáson belül tudja. A szép nagy hóba kivittük sétálni, de "csak" kézen fogva ment egy picit, utána apa cipelte.

Ilyen hó volt nálunk:

Költözés

Na, igen! 8 hónap után végre visszaköltöztem a hálószobába. Úgy gondoltam, hogy most már elég nagyfiú lett Áron, hogy egyedül aludjon a szobájában. Este 8-fél 9 körül elalszik, éjjel kétszer felébred enni 1 óra és 5 óra körül, majd reggel 7-fél 8 tájban kel. Sajnos az éjszakai szopikat felváltotta a tápszer, amiről hamarosan le kellene szoktatni. De az a baj, hogy a vizet, teát nem fogadja el, vagy ha iszik is belőle, jobban felébred, és ringatással sem akar visszaaludni. Tehát egy ideig még marad a tápi. Amíg valami okosat ki nem találok.
Viszem magammal a bébiőrt a hálóba, így hamar meghallom ha felsír, mielőtt még az egész családot felverné. Apa szerencsére nem ébred fel a sírásra, így őt sem zavarja.

Tegnap szegény Apát kizártam a lakásból, ezért visszament az irodába aludni. Az ajtót nem kulccsal zártam be, hanem a belső kis zárral, amit nem lehet kívülről kinyitni. Apa pedig hazajött éjjel fél 1-kor, nem tudta kinyitni az ajtót, és engem nem akart felébreszteni. Mondtam neki, hogy legközelebb ne legyen "szívbajos", és hívjon fel nyugodtan a telefonon, vagy kopogjon hangosabban!

De lehet, hogy még örült is neki, hogy végre egyszer az irodában aludhat. Reggel vittem neki a tiszta ruhát, és a reggelit, hogy mehessen tanulni.