Szánkózás

Apa egész héten szándózni készült a fiúkkal. Nagy hó ugyan már nem volt, de úgy gondolta, hogy Dobogókőn azért még lehet szánkózni. Dávid 1.5 évesen kapott egy nagy szánkót papától, de az elmúlt 9 évben nem igazán használtuk. Nem is hoztuk magunkkal Pestre, ezért a pénteki napunk azzal telt, hogy szánkót kerestünk a boltokban. Nagyon megelégedtünk volna az olcsóbb műanyag "csúszkával" is, az viszont sehol sem volt. Összeszámoltam, 11 boltban voltunk és ebből 10-be csak a szánkó miatt mentünk! Végül a második boltba mentünk vissza, onnan vettük meg.

Szombat reggelre annyi hó esett, hogy autóval nem lehetett elindulni, főleg nem Dobogókőre. Így a közeli szánkódombra mentek a fiúk: Apa, Ádám, Dávid, és Dávid osztálytársa Gáborka.


3 órányi szánkózás, csúszkálás után csuromvizesen jöttek haza.

Este hazakísértük Gáborkát, így én és Áron is szánkóztunk egy kicsit.
Hétfő reggel Dávid bevetette, hogy mi lenne, ha szánkóval mennének iskolába? Gyorsan felöltöztem, és elvittem őket. Persze mindkettőjüket nem tudtam húzni, így felváltva ültek a szánkón.

Délután megint elmentünk csúszkálni, és végre vittem a fényképező gépet is: