Az egész úgy kezdődött, hogy elmentünk az Omszki-tóhoz kirándulni. Még sosem voltunk ott, ezért utánaolvasgattam egy kicsit. Ez egy bányató, ahol hivatalosan nem lehet fürdeni, de a víz tiszta, és nagyon nem is lehet messzire menni benne, mert körben wakeeboard-oznak, és le van zárva. Úgyhogy biztos ami biztos vittünk fürdőruhát, törölközőket, hátha mégis lehet fürdeni. És vittük a grillezőt is, felszerelkezve húsokkal, hátha lehet ott sütni.
Először körbesétáltuk a tavat, találtunk eperfát, nagy traktort, és teherautót, és megtudtuk a polgárőr/rendőr-től, hogy sütni, tűzet gyújtani nem lehet.
Sokan strandoltak is, bár a part elég meredek. Már majdnem körbeértük a tavat, mikor találtunk egy jó helyet a fürdéshez. Nagyon élvezték a fiúk. Áron nem mert nagyon bemenni, inkább a bokáig érő vízben lapátolta a kavicsokat.
Ezután ettünk szendvicseket, majd lementünk a Duna-partra. Jó bicikliút van egész hosszan, ott sétáltunk Szentendre felé. Ekkor Apának eszébe jutott, hogy mehetnénk a Római-parton is, de akkor vissza is kellene jönni az autóért. Úgy döntöttünk, hogy ő elmegy az egyik fiúval kb. a vasúti összekötő hídig autóval, én pedig sétálok Áronnal és a másik nagyfiúval, ők elindulnak visszafelé, és félúton találkozunk. Áron ekkor már a babakocsiban volt, és úgy nézett ki, hogy el fog aludni.
A nagyok mindketten Apával akartak menni, ezért sorsot húztak, és az lett az eredmény, hogy Dávid jött velem és Áronnal.
Áron végül nem aludt el a babakocsiban, amikor találkoztunk Apáékkal, kiszállt, és amikor nem Apa nyakában ült, futott majdnem az autóig.
Jó kis séta volt.Az előkészített grillhúsokat otthon sütöttük meg, nagyon jól sikerült, a fiúk nem is ettek hozzá köretet, csak a húst :)))
Jó kis nap volt ez is! Tetszik, ahogy alkalmazkodtok az adott helyzethez, és nem baj, ha nem a tervek szerint haladnak az események!!!:)))
VálaszTörlés