Azért írom ezt így, mert ebben az időszakban történt a legtöbb fejlődés eddig Áronnál.
A gyümölcsöket már az 5. hónap betöltése után elkezdtük bevezetni, mivel keveset hízott, és kevés tejcsit evett. Egyre ügyesebben ette, először még csak leszopogatta a kanálról, mára már jó nagyra nyitja a száját, ha éhes. Persze, ha valami nem ízlik neki akkor a 4-5. kanál után már összeszorítja a száját, és akkor jöhet bele egy kis gyümölcs. Úgy szinte bármit megeszik. A 6. hónap körül kezdett napi egyszer főzeléket is enni. Hát ez nem nagyon jött be neki először, de mostanra már evett saját főzésű répát, spenótot, brokkolit, paradicsomot, cukkinit, ezeket mind krumplival keverve, üvegből: sütőtököt, vegyes főzeléket, borsót, és most másra nem emlékszem.
A husival meg akartam várni a 7 hónapos fordulót, de megint keveset hízott (a védőnő szerint), így 29 hetesen kapott először csirkehusit is a főzelékbe. Minden gond nélkül meg is ette, persze egy kis barack azért kellett bele.
Az egyre gyakoribb négykézlábra állásokból lett először a hason csúszás, majd kb. egy hét múlva a mászás. Ezzel szinte egyidőben fel is ült egyedül, majd felkapaszkodott térdelésbe, és azután állásba. Innen kezdve már nagyon nehéz lett elaltatni, mivel pillanatok alatt feláll, és úgy sírdogál az ágyikójában. Ja, és övé az egész szoba, mit szoba, az egész lakás!
és felállni is megtanult.
Az ágyát pedig meg kellett cserélni a pelenkázóval, mert kaparászta a tapétacsíkot. Most jól jött, hogy nem volt elég az egész szobára.
Az ágyát pedig meg kellett cserélni a pelenkázóval, mert kaparászta a tapétacsíkot. Most jól jött, hogy nem volt elég az egész szobára.
És nem utolsó sorban a két nagyfiú is belépett a lelkes tanulók sorába, mindketten elvégezték a Gyermek Kommunikációs Tanfolyamot, és a Hogyan Tanuld Meg?-et.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése