Apa hívja így legkisebb porontyunkat. Mikor még pocaklakó volt a Buksi nevet kapta, mondanom sem kell nem szerettem, ha így hívta. Pedig hívhatná Zénónak is, ha már az Áron nem tetszik neki annyira, úgyis ő választotta ezt. Ha engem kérdeznek, hogy hogy hívják a gyereket, mindig csak az Áront mondom. Ha ő is ott van hozzátesz a Zénót is. Mert hivatalosan mindkettő anyakönyvezve van. De mostanában csak Lütyő, vagy Lütyőke, amit a baba nagy mosollyal nyugtáz. Úgy tűnik, neki tetszik. Vagy az is lehet, hogy csak Apának örül.
Apa igazi családfő. Végtelenül büszke mindhárom kisfiára. Nem egy mai trendi apuka. Nem igazán szokott velük játszani, nem fürdeti őket, de maximálisan a gondjukat viseli. A fiúk pedig nagyon ragaszkodnak hozzá.
A nagyoknak is voltak becenevei, Dávid volt a Cincike, Ádám pedig Cupika. Többek között. Ugyanis mindegyik gyereket sokféle néven szólítottuk, sajnos több most nem jut eszembe. Ja! Dávid sokáig Dádó volt. Ezt a nevet az unokatesóm ikerlányai adták neki, amikor tanultak beszélni, és a Dávidot nem tudták kimondani. Ő viszont mostanában nagyon morcos, ha nem a saját nevén szólítjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése